Anyák napja Krajován az RMDSZ nőszervezetének közreműködésével

Szórványlelkészek konferenciája Algyógyon 2018. szept. 11-13 képekben

A râmnicu vâlceai asszonyok a Dél-erdélyi regionális nőszövetségi konferencián, Csombordon

TÁMOGATÓINK 2017-ben

Köszönetet mondunk az anyagi támogatásért:

- BETHLEN GÁBOR ALAP ZRT Budapest
- PLOJEST-BUKAREST II. Református Egyházközség
- MAGYARORSZÁGI református gyülekezet presbitériuma
- MAGÁNSZEMÉLYEK jövedelemadójuk 2%-val Krajováról, Szlatináról, Zsilvásárról, Bukarestből, Kolozsvárról, Botosani-ból, Ramnicu Valceáról.
- ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET Igazgatótanácsa. 

 

20 éves önálló fennállásunkat ünnepeltük

2017. december 15-én Ramnicu Valceán, a gyülekezet meghívására a Brassói Református Egyházmegye Lelkészértekezleti Szövetsége rendkívüli lelkészértekezletet tartott a gyülekezeti tagok részvételével az egyházközség önálló fennállásának 20. évfordulóján, valamint a Reformáció 500. és a Magyar reformáció 450. évfordulóján. A reformáció jelentőségéről Nt. Szegedi László esperes, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora tartott előadást. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke interaktív, fényképes, nosztalgia előadást tartott az egyházközség önállósodásának kezdeteiről. Csíki Mákszem Lóránd egyházmegyei lelkészértekezleti elnök tartotta a bevezető istentiszteletet.
A rendezvény állófogadással és díszebéddel ért véget.

A rendezvényen készült riportot a linkre kattintva lehet megnézni. http://www.magyaradas.ro/m-riport/1164-husz-eves-a-r-mnicu-v-lcea-i-reformatus-gyulekezet

20 éves a Ramnicu Valcea-i Református Egyházközség

Hanganyag az ünnepségről itt: http://www.bukarestiradio.ro/2017/12/18/20-eve-alakult-a-reformatus-gyulekezet-ramnicu-valcean/

és itt: http://www.bukarestiradio.ro/2017/12/28/magyarok-ranmincu-valceaban/

A Vizsolyi biblia Ramnicu Valceán

^" Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által." (1 Pét. 2,5)

2017. november 21-én az olténiai szórványközpontba, Ramnicu Valceára érkezett Plojestről az év elején Nagykárolyból elindított vándorbiblia. Az ünnepi fogadtatáson megjelent a gyülekezet Földes Károly szórványdíjjal kitüntetett gondnoka, Farkas Béla, aki fogadta a Bíró Tivadar  lelkipásztor által vezetett plojesti küldöttséget. Az ünnepi istentiszteletet Szántó Sándor-János helybéli lelkipásztor tartotta, az 1Pét. 2,5 alapján.

Beszédében a házigazda lelkész elmondta, hogy a 20 éves fennállását ünneplő egyházközségnek a lelkészi lakáson és szolgálati személygépkocsin kívül nincsenek ingatlanjai, templomai. A legértékesebbek az "élő kövek"-ből, a gyülekezet tagjaiból épült lelki templomok, amelyek Ramnicu Valceán, Zsilvásáron, Motruban, Krajován, Szlatinán és Szörényváron vannak, azok a parányi, vagy kis közösségek, ahol magyar nyelven hallhatják Isten Igéjét az arra vágyók.

Ezek a szétszórt lelki kövek alkotják szórványegyházközségünk lelki templomát. Az ünnepi alkalom szeretetvendégséggel zárult.

A Biblia folytatja olténiai útját Zsilvásárra és Krajovára is.

Szórványünnep, gyülekezeti nap és kopjafaavatás Pitesti-en.

2017. November 8-án négytagú  Ramnicu valceai delegáció látogatott el a Pitesti-i gyülekezetbe, hogy részt vegyen az ottani közösség gyülekezeti napján és az azt követő ünnepélyes kopjafaavatáson. Az istentiszteletet Márk László Gyula négyfalusi lelkipásztor tartotta, majd Szántó Sándor-János Ramnicu valceai lelkész röviden ismertette a Vizsolyi Biblia történetét. Bíró Tivadar házigazda lelkész köszöntötte a megjelenteket, majd a jelenlevők kivonultak az imaház udvarára, ahol felavatták a reformáció 500. évfordulójára készített kopjafát.

Farkas Adalbert gondnok méltatása

A reformáció 500. évfordulóján, a Diaszpóra Alapítvány szórványdíjainak 25. alkalommal való átadása alkalmával, a Ramnicu valceai egyházközség fennállásának 20. évfordulóján a gondnokoknak járó Földes Károly díj ebben az évfordulókkal teljes esztendőben annak a személynek adatik át, aki az eddigi díjazottak valamivel fiatalabb generációját képviseli.

Történelmi esemény a mai, nemcsak azért, mert az erdélyi reformátusság ősi Sionjában zajlik, hanem azért is, mert immár második alkalommal kerül a díj a Kárpátokon kívüli gyülekezetek egyik gondnokának. Amikor Erdélyben, vagy bármely, a tömbmagyarság által lakott területen megtudják, hogy honnan jöttünk mi, olténiai magyarok, akkor mindig felteszik nekünk a kérdést: „ – Hát ott is vannak magyarok?” „- Igen... vannak”,- jön a válsz. A kommunista rendszer ideje alatt áttelepített magyarok és azok utódai, akik nem tértek vissza a szülőföldjükre, maradtak. Hosszú esztendők nehéz, sokszor emberi életeket követelő munkájának eredménye az a vízierőmű-lánc, amelyik az Olt és a Lotru folyókon épült. Sok évvel ezelőtt, ehhez az emberfeletti munkához munkásokat, szakembereket toboroztak az országból, sokszor kényszerrel is. A Turceni-i, Motru-i, Rovinari-i szénfejtésekhez szükség volt a bányászokra, s a volt kommunista rendszer kettős célt ért el azzal, hogy a szilágyságból sok bányászcsaládot Olténiába telepített: megoldotta a munkaerőhiányt és az etnikai összekavarodást.

 Volt aki egyetemi évei után az ország erre a vidékére kapott kihelyezést. Magyar anyanelvű mérnökök, orvosok, közgazdászok, jogászok, tanárok kerültek Valceába és a környező megyékbe Erdélyből. Voltak akik az 1989-es változás után hazatértek szülőföldjükre, mások meg maradtak. Maradtak, mert itt van a család, a lakás, a gyermekek, itt vannak az unokák, s noha nem is beszélik a fiatalabbak mindenhol a magyar nyelvet, azért még megmaradt jónéhányukban a magyarságtudat. Otthont teremtettek az itthonból. Az Erdélyi Református Egyházkerület néhai Csiha Kálmán püspöksége alatt, az olténiai református közösség kérésére 1997-ben megalapítja a Ramnicu valceai missziói egyházközséget, felosztva ezzel az óriási Plojesti-i körzetet, mely az egész Óromán királyságra kiterjedt. Az öt földrajzi megyébe szétszórt reformátusnak, magyarnak hirdetjük az Igét, szervezzük az egyházi és kulturális, hagyományörző programokat azért, hogy lelki életük gyarapodjon és magyarságtudatuk megmaradjon.

Farkas Adalbert gondnok a Szamos menti Désen született 1953. március 18-án. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Földrajz karán szerzett geográfus diplomát. Itt ismeri meg későbbi hitvestársát, a szörényvármegyei származású Stoia Angela-t. Mindketten a Ramnicu valceai székhelyű Olt Vízügyi Igazgatósághoz kapnak kinevezést. Az utóbbi években gondnokunk ennek a több vármegyét is átfogó intézménynek a vízügyi diszpécsere. Feleségével itt alapítanak családot, itt nevelik gyermekeiket Annamáriát és Andrást, s néhány éve ide várják haza unokáikat Bukarestből és Párizsból. A felőri származású nagymama az unokákat és a menyét is megtanítja magyarul Ramnicu Valceán, aztán hazakerül az ottani temetőbe. A szülőföldjéhez ragaszkodó, hitét és magyarságát meg nem tagadó, kitűnő diplomáciai tehetséggel, alázatossággal és jóérzéssel megáldott gondnokunk majdnem 15 éve az olténiai egyházi, kulturális és politikai élet hűséges támogatója, maroknyi közösségünk összetartó ereje, mozgatórugója. Kiváló munkatárs. Gondnoksága ideje alatt 9-szer szerveztünk hagyományörző szüreti mulatságot, 10-szer regionális találkozót az Olténiában élő magyaroknak, az RMDSZ Valcea és Gorj megyei szervezetével közösen. Többször Anyák napját szerveztünk, Mikulás-, és karácsonyi csomagokat osztottunk. Mindezt egy majdnem 350 km-es körzetben.

Ezt a fáradhatatlan munkát, odaadást honorálja a Diaszpóra Alapítvány az Úr 2017. esztendejében, a Reformáció 500. évében.

Isten éltessen, gondnok úr!

Ramnicu Valcea – Marosszentimre, 2017. november 4.

                                                            Szeretettel: Szántó Sándor-János  lp.

Czelder Márton és Földes Károly díjak 2017. Meghívó