Ismerjük meg jobban államelnökjelöltünket!

TERVEZETT PROGRAM

• 10,30 Érkezés, kávé, kalács, ásványvíz
• 11,00 Istentisztelet
• 12,30 Kulturális program
• 13,00 Fórumbeszélgetés a meghívottakkal
• 14,00 Ebéd, szórakozás, séta
• 17,30-18,00 Hazautazás

HELYSZÍN: „Ciobanelu” panzió, Malaia, Valcea megye, Voineasa üdülőhely mellett, Ramnicu Valceától 65 km-re a Lotru folyó völgyében, Brezoitól 28 km-re Nyugatra a DN 7A-tól 700 m-re

INDULÁS:
- Ramnicu Valcearól Szombat reggel 8,30-kor (a valceára érkezőknek gyülekező 8,30-ig
- Brezoiból 9,30 órakor a Voineasa felé vezető útkereszteződésnél az Erdélyből érkezőknek
FONTOS TUDNIVALÓK:
- A távolabbról érkezőknek a panzióban szállást biztosítunk – fizetés ellenében – egy kétágyas szoba ára reggelivel (2 személy részére) 110.- lej, ezirányú ígényét kérjük legkésőbb július 13-ig jelentse be a 0250-714413, 0744-503029 vagy a 0751-216221 telefonszámok valamelyikén
- GPS koordináták: Longitude 1440 5881 4814 81506, Latitude 2723 0989 8305 08433

KÉRJÜK JELEZZE RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKÁT LEGKÉSŐBB JÚLIUS 13-IG! SZERETETTEL VÁRJUK! A SZERVEZÉS MEGKÖNNYÍTÉSE ÉRDEKÉBEN, KÉRJÜK TARTSA BE AZ IDŐPONTOT!

Tel:0250-714413, 0744-503029, 0751-216221,
e-mail:valcea_ref_egyh@yahoo.com, rmdsz_vl@yahoo.com

RAMNICU VALCEAI REFORMÁTUS MISSZIÓI EGYHÁZKÖZSÉG

RMDSZ VALCEA MEGYEI SZERVEZETE

A COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATÁSÁVAL

OLTÉNIAI MAGYAROK NEGYEDIK TALÁLKOZÓJA

Ramnicu Valcea – Malaia 2009. Július 18

MEGHÍVOTTAK:

- Markó Béla az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kovács Péter, Szép Gyula az RMDSZ alelnökei, Winkler Gyula EP képviselő

- Szegedi László esperes, Markó Gábor főgondnok, Ambrus Attila gondnok a brassói református egyházmegye részéről

- Az egyházközség eddigi lelkészei, a Kárpátokon kívüli régió szórványlelkészei

- Kőhalom és Fogaras közös vegyeskara

- Mehedinti és Gorj megye RMDSZ elnöke

- Helyi hivatalosságok, helyi és az országos média képviselői

TÁMOGATÓK:

- COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY KOLOZSVÁR

- I.G. DUCA ALAPÍTVÁNY RM. VALCEA

KIEMELT MÉDIAPARTNEREK : BRASSÓI LAPOK, KRÓNIKA

Megszólalnak a harangok...

(A magyar reformátusok debreceni egyesített zsinata elé)

Kedves testvéreink !

A Kazán-szorostól az Olt torkolatáig, az Északnyugat-olténiai felszíni szénfejtő telepektől a Déli Kárpátok kies hegyvonulatáig, az Óromán Királyság szinte kényszeredetten ide települt magyar református szórványközösségei ma veletek együtt ünnepelnek. Nincs akkora patinánk, hírnevünk, mint a csángómagyaroknak, őseink valamikor Erdélyben éltek, s a tömbmagyarságnak, református testvéreinknek sokszor a mostohái vagyunk...

Sok évvel ezelőtt, az Olt és a Lotru folyókon óriási vízierőműveket építettek, ehhez az emberfeletti munkához munkásokat, szakembereket toboroztak az országból, sokszor kényszerrel is. A Turceni-i, Motru-i, Rovinari-i szénfejtésekhez szükség volt a bányászokra, s a volt kommunista rendszer kettős célt ért el azzal, hogy a szilágyságból jónéhány bányászcsaládot idetelepített: megoldotta a munkaerőhiányt és az etnikai összekavarodást.

De volt, aki egyetemi évei után, a déli vidékre kapott kihelyezést: mérnökök, orvosok, közgazdászok, jogászok, tanárok... így kerültek ide többnyire az erdélyi magyarok. Sokan a 89-es változás után hazatértek szülőföldjükre, de volt aki maradt. Maradt, mert itt van a lakás, a gyermekek, itt vannak az unokák, s noha nem is beszélik a fiatalabbak mindenhol a magyar nyelvet, azért még megmaradt jónéhányukban a magyarságtudat. Otthont teremtettek az itthonból.

A Râmnicu Vâlcea-i szórványmissziós gyülekezet 1997-ben jött létre. Akkor kezdtek élővé válni a kallódó kövek. Missziói tevékenységünket, ami több mint 400 km-es földrajzi távolságban az Ige hirdetését és a pásztorációt jelenti, Krajován, Orsován, Szörényváron, Tg. Jiuban, Motruban, de elszórtan, Szlatinán, Caracalban, Ocnele Mari-ban, Calimanesti-ben is végezzük, mert ezeken a településeken is élnek híveink, vagy egyszerűen magyarok, mert itt, a Kárpátokon kívül a személy nemzetisége a fontos... az, hogy magyar, a vallási hovatartozás mellett. Ide települt emberek, akiket ide hozott a sors Margittáról vagy Désről, a Nyárád mentéről vagy a Szilágyságból, a Küküllők vidékéről vagy Háromszékről, Gyergyóból vagy a Barcaságból, itt maradtak 1989 után is, mert nekik most itt van az otthon, de az "odahaza" fogalmát soha sem felejtik el. Ezeknek a szétszórt "Erdély-daraboknak" próbálunk lelki táplálékot adni, de magyarságtudatukat, hovatartozásukat is erősíteni. Ők is valamikor a tömbből szakadtak ki, s jöttek ide országot (házat és hazát) építeni...

Bérelt templomainkban (Ramnicu Valcea, Krajova) 22-én megszólalnak a harangok, hirdetve a magyar reformátusok örömét. Szlatinán a 80 éves Judit néni lakásán, Motruban a 82 éves Margit néni lakásán, Targu Jiuban az RMDSZ székházban, Orsován Nyisztor doktor rendelőjében „kigyúlnak a lármatüzek” egy imádság, egy fohász erejéig. Kis gyertyalángok a világ reformátusságának tengerében. Mi nem földet (mert ez a föld nem volt a miénk), mi fohászt viszünk – lélekben – Debrecenbe. Hadd tudja meg a világ magyar reformátussága, hogy mi is vagyunk, és védjük a bástyáinkat, a végeken! S jó volna, ha édes testvérként és nem mostohaként tartanának bennünket számon... jó volna, hogy ha enyhítenének gondjainkon...

Hálával, fohásszal, harangszóval, kéréssel, imával, énekkel köszöntünk a Ramnicu valceai végvárból Debrecen, világ magyar reformátusságának központja!

Szántó Sándor-János lp. Farkas Adalbert gondnok, Ramnicu Valcea

2009. Május 19.

Az egyházközséget támogatók névsora 2009-ben

1. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest - a szórványközösségeknek nyújtott támogatás az Erdélyi Református Egyházkerület közvetítésével
2. Brassó I. Belváros Református Egyházközség
3. Marosvásárhely III. Református Egyházközség
4. Bukarest II. Református Egyházközség
5. Bukarest I. "Calvineum" Református Egyházközség
6. Ákosfalva (Maros megye) Református Egyházközség




Kulturális programjainkat támogatók névsora:
1. Communitas Alapítvány, Kolozsvár
2. I.G.Duca Alapítvány Ramnicu Valcea




(A névsort folyamatosan, az adományok, támogatások beérkezésének függvényében frissítjük)

Adományaikat, támogatásukat az egyházközség nevében köszönjük!

Húsvét 2009 a szórványban- Rm. Valceán, Craiován, Tg. Jiuban

Zsilvásáron, úrvacsoraosztás után egy kis húsvéti agapé
Craiován a templomból kijövet
Húsvéti szeretetvendégség Ramnicu Valceán
Templomból kijövet Ramnicu Valceán

FELHÍVÁS !

A Ramnicu valceai missziói egyházközség vezetősége felkéri mindazokat, akik tavalyi adójuk 2%-ával szeretnék támogatni egyházközségünket, a Kárpátokon kívüli missziói munkát, valamint az olténiai magyar közösségeket, hogy az adóbevallási ívvel egyszerre (Fisa fiscala nr. 1) jelezze a lakóhelyéhez tartozó adóhivatalban támogatási szándékát, VALAMINT AZ EGYHÁZKÖZSÉG ADATAIVAL KITÖLTÖTT FORMANYOMTATVÁNYT (Cerere tip, formular nr. 230) (Parohia Reformata Ramnicu Valcea, CF 9914745, IBAN RO73 RNCB 0263 0289 3427 0001 - BCR Sucursala Valcea) szíveskedjék folyó év május 10-ig leadni a lakóhelyéhez tartozó adóhivatalba. A bejegyzési számot, valamint a kiszámított összeget juttassák el e-mailben az egyházközség címére.
Adományaikat köszönjük!!

Karácsony 2008 az olténiai szórványban

Az egyházközség működését támogatók névsora

A missziói munkát és az egyházközség eddigi működését támogatók 2008-ban: (frissítést időközönként eszközölünk)

1. Bukarest I. "Calvineum" Református Egyházközség
2. Bukarest II. Református Egyházközség
3. Brassó II. Református Egyházközség
4. Brassó III. "Reménység Háza" Református Egyházközség
5. Kőhalmi Református Egyházközség
6. Kovásznai Református Egyházközség
7. Magyarlapádi Református Egyházközség
8. Marosludasi Református Egyházközség
9. Mezőbándi Református Egyházközség
10. Medgyesi Református Egyházközség
11. Uzoni Református Egyházközség
12. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Budapest
13. Erdélyi Református Egyházkerület
14. Névtelen adakozók Kolozsvárról, Bukarestből, Ramnicu Valceáról...

Kulturális programjainkat támogatták:

1. Communitas Alapítvány Kolozsvár
2. Artoprod Alapítvány és Artoprod KFT Ramnicu Valcea
3. I.G. Duca Alapítvány Ramnicu Valcea

Esperesi vizitáció olténiában

Bemutatkoztak az RMDSZ olténiai jelöltjei a régióban szervezett második magyar szüreti bálon

Olténia fővárosában, Craiován több mint száz résztvevő előtt mutatkoztak be az ott szervezett második magyar szüreti bálon az RMDSZ helybéli képviselő- és szenátorjelöltjei.

A házigazda Craiovaiak mellé eljöttek Gorj, Valcea és Olt megyékből mindazok, akik vállalják a megmérettetést a közelgő választásokon. Szlatináról Neagoe Judit képviselőjelölt, Craiováról Pascu Gabriela képviselőjelölt, Valceáról Farkas Adalbert és Deák György képviselőjelöltek, Zsilvásárról Kiss Károly és Fuiorea Dragan Rodica képviselőjelöltek, valamint Orient Ottó szenátorjelölt. A delegációkat Serbanoaica Illyés Klára Gorj megyei, és Szántó Csilla Valcea megyei RMDSZ elnökök vezették.
A rendezvényen jelen volt a brassói református egyházmegye vizitációs bizottsága Nt. Szegedi László esperes vezetésével, aki több mint 500 magyar könyvet adományozott a résztvevőknek és az olténiában élő magyar közösségeknek.
A jelöltek rövid felszólalásukban kiemelték, hogy fontosnak és megtisztelőnek érzik azt, hogy az RMDSZ színeiben indulnak, az összegyűjtött szavazatokkal hozzájárulva a szövetség választási sikeréhez. Sajnálatukat fejezték ki, hogy a tömbmagyarság megosztottsága miatt az olténiai szórványban élőknek kevesebb reális esélyük van jelöltet bejuttatni a törvényhozási szervbe. Számítanak mindazoknak a román szavazóknak a voksára, akik egyetértenek az RMDSZ eddigi munkájával és eredményeivel.
Az eseményt a brassói Áprily Lajos gimnázium „Búzavírág” néptáncegyüttese tette színesebbé, elhozva a Székelyföld és a Barcaság magyar népdalait, néptáncait és szüreti szokásait.

(Fotó: Szántó Sándor)

Az olténiai magyarok második szüreti bálja

Az olténiai magyarok második szüreti bálját az idén CRAIOVÁN szervezzük.

Helyszín: "Romantic" étterem, str. I.D.Sarbu, 7a, az Electroputere stadion mellett.

Szervezők: Az RMDSZ Valcea területi szervezete, a Rm. valceai református missziói egyházközség.

A RENDEZVÉNYT A COMMUNITAS ALAPÍTVÁNY TÁMOGATJA

Tervezett program:
19,00 -ig érkezés, helyfoglalás
19,30 Áhitat, köszöntések
20,00-20,30 Népdalok, néptáncok, szüreti szokások ("Búzavirág" néptáncegyüttes, Brassó)
20,30 Vacsora
21,00-03,00 Bál (Tombola, szőlőárverezés, stb.)

JELENTKEZNI az RMDSZ Valcea területi szervezetének, vagy a Református Egyházközségnek a címén lehet, OKTÓBER 14-ig!

Az olténiai szórvány is képviseltette magát az Erdélyi Református Nőszövetség jubileumi konferenciáján

Augusztus 22-én Ramnicu Valcea missziói egyházközséget és a hozzá tartozó olténiai református szórványközösséget az Erdélyi Református Nőszövetség jubileumi konferenciáján Pantur Ibolya egyháztag képviselte. Fotó: Pantur Ibolya

A szörényvári "Magyar Nábob"

Molnár Endre a szörényvári és a Mehedinti megyei kis magyar közösség egyik "befutott" képviselője. Magánvállalkozóként, de politikai szereplőként is a megye és a régió élvonalában sikeres és befolyásos üzletember. Amikor Dél-olténiai szórványban rekedt egyháztagjainkat, magyarjainkat kerestük fel szeptember eleji körutunkon, néhány órára vendégszeretetét élvezhettük.

A Székelyföld szülöttjeként került erre a vidékre, s itt alapozta meg családját. Felesége a megyei turisztikai magánvállalkozások (ANTREC) elnöke, s amióta az RMDSZ megvettette a lábát ezen a vidéken is, a megyei szervezet elnökévé választották. "Különös kapcsolatom volt és van Istennel - mondja a megye egyetlen reformátusa - mindenben megsegített eddig... Üzleti kapcsolataimban, a családban, munkámban, pályafutásomban nem éreztem magam egyedül". Büszkén mesél arról, hogy nagyobbik fia munkája mellett repüléssel is foglalkozik. Megvalósította egyik legnagyobb álmát, azt, hogy Szörényvárnak is legyen egy repülőtere. 65 hektár földterületen az országban az egyik egyedülálló létesítményként, "magánrepülőtérként" szeptember 21-én szeretnék átadni a forgalomnak ünnepélyes keretek között, amelyre a helyi és a megyei hivatalosságok mellett Borbély László miniszter is meghívást kapott. Igaz, egyelőre még nem fektettek nagy beruházásokat a létesítménybe, de a sportrepülőtér használható, a füves pályát elegyengették, bekerítették, a pályához vezető utat lekövezték. "A magyarok is tettek, s tesznek a vidék fejlesztéséért, s ezt a helyi és megyei hatóságok is elismeréssel nyugtázzák"- mondja. Szörényvár központjához közel egy kis szállodát és vendéglőt működtet, amit az idén bővíteni szeretne. Kisebbik fiára is gondolt, aki a vendéglátóiparban édesanyját követi.

Mehedinti megyében kevés magyar él, többnyire Orsován és Szörényváron. Bennünket, mint a Ramnicu Valcea-i missziói egyházközség és az RMDSZ Valcea megyei képviselőit a szórványközösség lelki ígénye és a magyarok összetartása érdekelt. "Az RMDSZ megyei irodájában minden hónapban találkoznak pár órára a magyarok. Ekkor beszélik meg gondjaikat, de az irodában könyveket, folyóiratokat is olvashatnak. Tudomásom szerint itt a városban én vagyok az egyedüli református, de Orsován vannak még vagy négyen"- mondja az elnök úr. Nemrég készült el az őszi parlamenti választásokra a jelöltlista. Az RMDSZ megyei elnöke az egyik szenátori helyért méretteti meg magát.

A régióban élő magyarok összetartása érdekében a szörényváriakat is meghívtuk Craiovára az olténiai magyarok második szüreti mulatságára. (Fotó: Szántó Sándor)

"Magyar sziget" Orsován

Nyisztor József fogorvos több mint két évtizede a Duna-parti kikötővárosban él és dolgozik. Ő is azon kevesek közé tartozik, akiket a család, a munkahely ehhez a vidékhez kötött. Magánrendelőjében a páciens a magyar történelemmel és kultúrával találkozhat.

Minden embernek van egy "bogara". Amiért Nyisztor József magyar képtárlatot nyitott magánrendelőjében, évek hosszú során át gyűjtötte és elraktározta a magyar irodalom gyöngyszemeit, amiért nála a magyar történelem írott és elektronikus formában is megtalálható, nem nevezhető egyáltalán "bogarasnak". Vagy talán mégis? Abban a szülőföldtől távoli kis "hazában", amit magának a fogorvosi rendelő melletti kis kuckóban berendezett, - bevallása szerint - jól érzi magát. Az RMDSZ Mehedinti megyei ügyvezető alelnökeként az ittrekedt kis magyar közösség pártfogója, tanítója. Szívesen mesél életpályájáról, a közösségről, vagy legalábbis arról, ami még maradt a közösségből. "Eddig vékonyka papok jártak erre, s nem maradtak nagyon sokáig. Azt hittem a telefonegyeztetés után, hogy a tiszteletes úr is ilyen"...- mondja viccesen.

Balavásár szülöttjeként került az egyetemi évei után a Duna-parti városba. Félig viccesen, félig szomorúan mondja, hogy szülőfalujához már csak a temetőben domborodó sírok kötik. Rokonsága egy része kivándorolt Magyarországra, ő meg itt ragadt a Kazán szoros mellett. A most épülő családi háztól a reggeli napsugárban és az alkonyban fürdő szoros csodálatos látványt nyújt.

Kevés magyar maradt Orsován 1989 után. De ha valaki eljön a Doktor úrhoz, egy magyar Ada Kaleh szigetre téved. "A magyarok itt idősek, nyugdíjasok, és nem a dúsgazdag réteghez tartoznak"- mondja arra a megjegyzésemre, hogy a város szép, rendezett. Valóban, a tömbháznegyedben látni lehet annak a jelét, hogy az életszínvonal nem a legmagasabb. De a Duna-parti sokcsillagos villák és panziók, hétvégi halászházak és mólok ennek az ellenkezőjét mutatják. Az infrastruktúra most van kiépülőben. Szélesítik és korszerűsítik az Orsovát Új Moldovával összekötő több mint 100 km-es útszakaszt. A Szeptember eleji délutáni melegben megeredt szellő friss hal illatát hozza a partról. Kíváncsian figyeljük a halászokat. Nem volt túl nagy a halfogás ezen a délutánon.

Elköszönünk a Doktor úrtól a viszontlátás reményében. Megígéri, hogy Craiovára eljön a szüreti bálra, s magával hozza az orsovai magyarokat. Mi meg azzal a reményyel távozunk, hogy jövőben újból találkozunk.(Fényképek: Szántó Sándor)

Szórványportré II.

"Juhaimnak maradékát összegyűjtöm"...

Az újkenyér ünnepén a Végvárak legszélén, Orsován, a Kazán szoros mellett felkerestük azt a néhány magyar (református) embert, aki még ebben a Duna-parti kis kikötővárosban él.

"Egy hegylánc közepén keresztültörve tetejéről talapjáig, négymértföldnyi messzeségben; kétoldalt hatszáz lábtól háromezerig emelkedő magas, egyenes sziklafalak, közepett az óvilág óriás folyama, az Ister: a Duna.

A ránehezülő víztömeg törte-e magának e kaput, vagy a föld alatti tűz repeszté kétfelé a hegyláncot? Neptun alkotta-e ezt, vagy Volcán? Vagy ketten együtt? A mű Istené! Ahhoz hasonlót még a mai istenutánzó kor vaskezű emberei sem bírnak alkotni.
Az egyik isten keze nyomait hirdetik a Fruska Gora hegy tetején elszórt tengercsigák kövületei, a Veterani-barlang ásatag tengerlakó saurusai; a másik istenről beszélnek a bazaltok a Piatra Detonatán; a harmadikat, a vaskezű embert hirdeti a sziklába vágott hosszú padmalypart, egy országút, melynek boltozata is van; az óriási kőhíd oszlopmaradványai, az emléktábla a szikla oldalába domborműként vésve, s a meder közepébe vágott százlábnyi széles csatorna, melyen nagyobb hajók járhatnak.

A Vaskapunak kétezer éves históriája van, s négy nemzet nyelvén nevezik azt."- Így írja le e vidék szépségét Jókai Mór Az arany ember című regényében. Azóta az ember beleavatkozott a természet alkotásába, duzzasztógátakat épített a folyamon, településeket tüntetett el a víz alá. Így esett áldozatul a régi Orsova, és az Ada Kaleh sziget is. Az emberek "a dombra" költöztek, megalapították az "új várost".

24 évvel ezelőtt, a Maros megyei Erdőszentgyörgyről építőmunkásként, csoportvezetőként így került ide Andrási Béla. Családot alapított, s a városban maradt. "Marosludason kezdtem a pályafutásom, 1962-ben, majd két év után áthelyeztek egy pár hónapra Orsovára. Itt ragadtam több Maros megyeivel, erdélyivel együtt"-mondja. "Azokban az években sok volt itt a munka, akkor kezdték a Vaskapu vízierőművet tervezni, építeni. Sokan voltunk, fiatalok voltunk, s miután a nagy terv befejeződött, akik családot alapítottunk itt, maradtunk. Kialakult egy kis közösség. Aztán lassan ritkulni kezdtünk. Ki haza, szülőföldjére, ki a mennyei hazába költözött..."

Munka közben zavartuk. Nyisztor József fogorvos családi házán dolgoznak még egy "bajtárssal", de a doktor úr is, miután leteszi a fogturbinát, nem röstelli a fúrógépet elvenni, és a "fiúknak" segíteni. Szeptember elsején papot is, papramorgót is kaptak egyszerre. "Három évvel ezelőtt, amikor az egyik református hívünk meghalt, egészen Nagyváradig mentem a püspökségre papot kérni, mert egy sem volt a közelben, mindenki szabadságon volt, Ramnicu Valceán pedig akkortájt éppen üresedés volt -mondja félig viccesen, félig szomorúan, - aztán Facsárdról jött temetni a tiszteletes. Évente legalább egyszer kellene találkozzunk, nálam a szállást megoldjuk, s egy évben egyszer mi is vehetünk úrvacsorát, meglátogatjuk még azt a 4 családot akik még itt vannak. Nagyon messze vagyunk Ramnicu Valceától, de a magyarok találkozójára ha tudtam, elmentem"- mondja.

Andrási Béla jól beszél magyarul. A családjából azonban senki. Amikor arról faggatom, hogy miért nem, akkor viccesen csak annyit mond: "A gyerekek az édes anyanyelvet tanulták meg, és nem az apanyelvet, ezért a családban csak én vagyok magyar és református".

Eljövetelünkkor még meghívtam Krajovára az októberi szüreti bálra. Megegyeztünk, hogy a jövő tavaszon újból találkozunk, felkeressük a Végvárban a családokat, s úrvacsorát osztunk.

Magyarországi néptánccsoport a zsilvásári 9. nemzetközi folklórfesztiválon

Idén kilencedik alkalommal, Augusztus 18-23 között rendezték meg Gorj megye székhelyén Zsilvásáron a már hagyományossá vált nemzetközi népdal és néptáncfesztivált. Ennek az eseménynek a történetében először magyarországi néptánccsoport is részt vett.

A magyarországi vendégek a Nógrád megyei Karancslapújtőről érkeztek az oltyán fesztiválra, s természetesen Olténiával ismerkedni. "Úttörés ez az esemény, hiszen a szerb, bolgár, makedon, lengyel vendégcsoportok és a Románia különböző vidékeiről érkezett táncosok között az idén egy magyarországi táncegyüttes is eljött. A megyei tanácsnak javasoltam, hogy Magyarországról is hívhatnak csoportokat a fesztiválra, s örömünkre szolgál, hogy a Nógrád megyei település tánccsoportja elfogadta a meghívásunkat"- mondja Serbanoaica Illyés Klára az RMDSZ Gorj megyei elnöke. "Nem titkolt célunk volt az is, hogy az itt élő szórványmagyarság baráti kapcsolatot létesíthessen egy anyaországi településsel, annak képviselőivel. Azt hiszem, a néphagyomány, a kultúra az, ami a legfőképpen összetart bennünket, s mi megtettük az első lépést..."-mondja az elnöknő.

Zsigmond Tibor és Kiss Károly az RMDSZ ifjúsági titkára, valamint alelnöke egy hétig a szabadidejükből áldoztak a vendégfogadásra. A magyarországi vendégek Brancusi műveivel ismerkedhettek, meglátogatták a Tismana kolostort, valamint Sacelu fűrdőt, ahol a helyi művelődési ház színpadán is felléptek. A helyiek és a fürdővendégek vastapssal jutalmazták az Angyal László és neje által vezetett csapat produkcióját.

A záróünnepségen a helyi magyarok nem kis büszkeségére, a trófeák átadásakor a többi nemzet himnusza mellett a magyar himnusz is elhangzott. (A fényképeket Kiss Károly készítette)

Civil fórum a találkozón

Az olténiai magyarok harmadik találkozóját több jelentős politikai, adminisztrációs, klerikális és médiaszemélyiség tisztelte meg. Jelen volt Szép Gyula az RMDSZ országos vezetőségének egyházi és kulturális ügyekkel foglalkozó alelnöke, Serbanoaica Illyés Klára Gorj megyei RMDSZ elnök, Farkas Adalbert Valcea megyei ügyvezető elnök, Kovács Péter Dolj megyei ügyvezető elnök, Bíró Tivadar Prahova megyei RMDSZ elnök, Szántó Csilla Valcea megyei RMDSZ elnök. A fórumot Szántó Sándor házigazda lelkipásztor moderálta. A Ramnicu valceai helyi tanácsot Preda Maria Demokrata-Liberális helyi tanácsos képviselte. A sajtó részéről Szucher Ervin a Krónikát, Petrinel Stefanescu a Monitorul de Valcea regionális lapot képviselte.

Szép Gyula bevezetőjében felvázolta az RMDSZ szórványpolitikáját, kitért a közelgő parlamenti választások előkészületeire, a választás újszerű lebonyolítására, a jeöltállítás fontosságára minden körzetben azért, hogy minél több szavazatot gyűjtsön képviseleti szervünk. A jelenlevők abbéli reményüket fejezték ki, hogy ha nem is a direkt szavazás rendjén, de a megmaradt országos szavazatok elosztásánál a régiót is képviselhesse egy személy a Parlamentben. Így a szórvány is jobban érvényesítené akaratát a következő négy esztendőben.

A kérdések rendjén az esetleges fakultatív magyar oktatásról, a közösségápoló programokról, rendezvényekről esett szó. A házigazda moderátor elmondta, hogy a közösségápolás érdekében egyház és politikai szervezet együtt dolgozik a régióban, s az évi egy találkozót háromra bővítik ki. Targu Jiuban és Craiován is idéntől találkozókat szerveztünk-szervezünk annak érdekében, hogy az itt élő magyarok megtarthassák identitásukat és a kis közösségek megmaradhassanak.

A találkozó díszebéddel zárult.

A kovásznai férfikar

A 2860 lelket számláló, 125 éves múltra visszatekintő Kovászna belvárosi református gyülekezet férfikara tisztelte meg jelenlétével találkozónkat magával hozva a tömbmagyarság üzenetét, életkedvét, buzdítását dalaikban. Repertoárjukban egyházi és világi énekek szerepelnek, s eddig többnyire a megyében léptek fel különböző rendezvényeken. Az olténiai kiszállásra már hónapokkal ezelőtt készültek.

(Olténiai magyarok harmadik találkozója, Ramnicu Valcea 2008)

"...A szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte..."

Jézusnak az utolsó vacsorán tett alázatos cselekedetéről (Ján. 13.r) a lábmosásról vett történetből merítette buzdító kétnyelvű prédikációját (magyarul és ékes románsággal) Nt. Szegedi László a brassói egyházmegye esperese, kiemelve azt, hogy mindannyian - kiválasztottak - Isten kezében vagyunk, ő rendezi sorsunkat, hiába tesszük fel sokszor magunkban a péteri kérdéseket, Isten rendezi életünket és alázatosságra int bennünket. Házigazdánk, a "Reménység Háza" baptista gyülekezet prédikátora, a jelenlevő hivatalos személyek, a román sajtó képviselői, s nem utolsó sorban a román anyanyelvű házastársak elismeréssel és nagyrabecsüléssel fogadták az esperes gesztusát.

(Olténiai magyarok harmadik találkozója, Ramnicu Valcea 2008. Augusztus 2)

"Tornyot raktam"... az olténiai magyarok harmadik találkozóján

Balogh István a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor iskolaközpont V. osztályos tanulója. Versmondó tehetségét nemzetközi szinten is megcsillantotta már. Alig 9 éves volt, amikor a magyarországi Csengeren a „Tavaszi zsongás”elnevezésű nemzetközi versmondó versenyen első díjat nyert, 2006-ban. Tehetségével megörvendeztette a hallgatóságot Ramnicu Valceán is, a szórványtalálkozón.

„Hadd el, ne sírj, kisunokám, ne bánd a csuszatornyodat.
(...) Látod, a csuszák megvannak: újra lehet megint rakni.
Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!”
Horváth István erdélyi költő szavai az ifjú versmondó tolmácsolásában a jelenlevők szeméből könnycseppeket csalt ki nemcsak a mondanivalójával, hanem a kitűnő előadáasmóddal is. Idősödő, szórványsorsba vagy sorstalanságba szakadt gyülekezeti tagjaink, azok a más felekezetű magyar ajkú személyek, akik részt vettek a találkozón erőt gyűjthettek a kitartásra, nemcsak ennek a versnek a mondanivalójából, hanem az egész napi programból.

Emlékek a második valceai találkozóról, 2007-ből

Farkas Adalbert gondnok örökítette meg a második találkozó eseményeit is.

Olténiai magyarok első találkozója, Ramnicu Valcea 2006

A Kárpátokon kívül élő magyarok első ízben 2006 júliusban tartották találkozójukat. Erre az eseményre Ramnicu Valceára a végvár szórványaiból szinte mindenhonnan volt résztvevő. Jelen voltak Craiováról, Orsováról, Motruból, Targu Jiuból, Ocnele Mari-ból, Babeniből, Turnu Severinből. A találkozón jelen volt az RMDSZ csúcsvezetősége is. A fotók erről az eseményről tanúskodnak. A fényképeket Farkas Adalbert gondnok készítette.

SZÓRVÁNYPORTRÉ

„Juhaimnak maradékát összegyűjtöm...”

Ködös, zúzmarás, zimankós téli nap volt Karácsony harmadnapja, amikor elindultunk felkeresni szlatinai híveinket. Az alumínium fellegváráról ismert oltyán megyeközpontban 2007. karácsonyig nem volt tudomásunk arról, hogy itt is élnek reformátusok. A régi statisztikai adatok szerint Olt megyében és a megyeközpontban vannak ugyan magyarok, de reformátusokról nem volt eddig tudomásunk.
Amikor Rm. Valceán 4. emeleti lelkészi lakásunk „irodájában” lomtalanítottunk, akkor
bukkantam rá egy régebbi levélre... ”Kedves Tiszteletes Úr! Szabó Judit a nevem, és Szlatinán lakom. 1930. márc. 26-án, Szinérváralján papi családban születtem. Édesapám, Szabó Endre a gyülekezet lelkipásztora, édesanyám kántor-tanítónő volt. (...) 1950-1998 között Resicabányán laktam, de miután ott egyedül maradtam, a lányomhoz költöztem Szlatinára. A templom mellett nőttem fel, s Resicabányán is hűséges tagja voltam az egyháznak. Egy régebbi tévéadásban láttam, hogy Ramnicu Valceán van református gyülekezet lelkésszel együtt. Szeretném, ha befogadnának gyülekezetükbe.”
Előzetes telefonegyeztetés után nekivágtunk az oltyán télnek. Élelmiszercsomaggal, falinaptár-ral, úrvacsorával felszerelkezve érkeztünk meg a város szélére, ahol már várt Judit néni családja. Elkalauzoltak a tömbházak között, s megérkeztünk az otthonukba. Négy generáció lakik együtt az ötszobás tömbházlakásban. Úrvacsoraosztás után szeretetvendégségre hívott meg a nagy család. Örömmel tapasztaltam, hogy Judit néni veje, aki oltyán származású tudogat magyarul... de már a gyermekek nem beszélnek anyanyelvükön. Így a nemrég született dédunokát már nehezebben fogják megtanítani magyarul. Judit néni beteg már jópár éve. Szemidege lassan sorvad. Már alig lát, de annál többet mesél. Mesél gyermekkoráról, mesél a resicabányai éveiről, s arról, hogy Isten mindig gondoskodott az életéről. Szinte észre sem vettük, eltelt az idő... Megegyeztünk, hogy Húsvétban ismét találkozunk. Húsvét harmadnapján 78. születésnapja lesz. Reméljük, hogy még közöttünk marad hosszú ideig, hogy dédunokáját is megtaníthassa az ékes magyar szólásra. Hazautazásunk a sűrű éjszakai ködben óriási kaland volt. Nagyon sok balesetet láttunk azon az estén, de Isten megmentett bennünket. Éjfél után a csendes, meleg lakás fogadott. Észre sem vettük, és eltelt Karácsony...

Targu Jiuban az RMDSZ székházban és a Zsigmond családnál 2008 húsvétján