Nyisztor József fogorvos több mint két évtizede a Duna-parti kikötővárosban él és dolgozik. Ő is azon kevesek közé tartozik, akiket a család, a munkahely ehhez a vidékhez kötött. Magánrendelőjében a páciens a magyar történelemmel és kultúrával találkozhat.
Minden embernek van egy "bogara". Amiért Nyisztor József magyar képtárlatot nyitott magánrendelőjében, évek hosszú során át gyűjtötte és elraktározta a magyar irodalom gyöngyszemeit, amiért nála a magyar történelem írott és elektronikus formában is megtalálható, nem nevezhető egyáltalán "bogarasnak". Vagy talán mégis? Abban a szülőföldtől távoli kis "hazában", amit magának a fogorvosi rendelő melletti kis kuckóban berendezett, - bevallása szerint - jól érzi magát. Az RMDSZ Mehedinti megyei ügyvezető alelnökeként az ittrekedt kis magyar közösség pártfogója, tanítója. Szívesen mesél életpályájáról, a közösségről, vagy legalábbis arról, ami még maradt a közösségből. "Eddig vékonyka papok jártak erre, s nem maradtak nagyon sokáig. Azt hittem a telefonegyeztetés után, hogy a tiszteletes úr is ilyen"...- mondja viccesen.
Balavásár szülöttjeként került az egyetemi évei után a Duna-parti városba. Félig viccesen, félig szomorúan mondja, hogy szülőfalujához már csak a temetőben domborodó sírok kötik. Rokonsága egy része kivándorolt Magyarországra, ő meg itt ragadt a Kazán szoros mellett. A most épülő családi háztól a reggeli napsugárban és az alkonyban fürdő szoros csodálatos látványt nyújt.
Kevés magyar maradt Orsován 1989 után. De ha valaki eljön a Doktor úrhoz, egy magyar Ada Kaleh szigetre téved. "A magyarok itt idősek, nyugdíjasok, és nem a dúsgazdag réteghez tartoznak"- mondja arra a megjegyzésemre, hogy a város szép, rendezett. Valóban, a tömbháznegyedben látni lehet annak a jelét, hogy az életszínvonal nem a legmagasabb. De a Duna-parti sokcsillagos villák és panziók, hétvégi halászházak és mólok ennek az ellenkezőjét mutatják. Az infrastruktúra most van kiépülőben. Szélesítik és korszerűsítik az Orsovát Új Moldovával összekötő több mint 100 km-es útszakaszt. A Szeptember eleji délutáni melegben megeredt szellő friss hal illatát hozza a partról. Kíváncsian figyeljük a halászokat. Nem volt túl nagy a halfogás ezen a délutánon.
Elköszönünk a Doktor úrtól a viszontlátás reményében. Megígéri, hogy Craiovára eljön a szüreti bálra, s magával hozza az orsovai magyarokat. Mi meg azzal a reményyel távozunk, hogy jövőben újból találkozunk.(Fényképek: Szántó Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése